János Berecz, 15. 6. 1988, Budapest, Hungary

TranscriptPlease note that this transcript is based on audio tracks and doesn't have to match exactly the video

A demokratikussá tételi folyamat során, ha lehetővé teszik, hogy a párton belül frakciók alakuljanak ki, ha lehetővé teszik, hogy a parlament nagyobb szerepet kapjon, nagyobb szerepet tulajdonítanak a különböző társadalmi csoportoknak és közösségeknek, nem teszi-e ez tulajdonképpen a helyzetet olyanná, hogy de facto kialakuljon egy többpártrendszer?

Ilyen messzire én előre látni nem tudok. Azt tudom, hogy ebben a szakaszban ellenőrizhetők és kézben tarthatók ezek a folyamatok, abból a szempontból, hogy egy párt legyen, miközben a politikai élet rendkívül sokszínűvé válik, hiszen olyan szervezetek jelennek meg, elsősorban lakossági kezdeményezésre, bizonyos csoportok érdekeinek a kifejezésére, amelyek szokatlanok. Hogy aztán hosszabb távon, több éven, vagy évtizeden keresztül hogyan alakulnak a folyamatok, az már a gyermekeinknek és az ő gyermekeiknek lesz a dolga.

Legutóbbi beszédében, ha jól emlékszem, szombaton, azt mondta, hogy az MSZMP széles körben akar támaszkodni a nemzeti haladó demokratikus mozgalmakra. Hogyan definiálná ön ezeket a mozgalmakat? Belefoglalná-e ebbe például a Fideszt, vagy a progresszív erők szervezetét? Hogy látja ezt a kérdést?

Minden olyan társadalmi mozgást, szervezetet és törekvést, amely néhány alapvető követelménynek eleget tesz, például betartja az alkotmányt, a szocializmus építésében akar részt venni, akkor is, hogyha más a felfogása a szocializmusról, mint nekünk, hogyha nemzetközi kötelezettségeinket tiszteletben tartja és a párt vezető szerepét elfogadja, ebben az esetben mi nemcsak, hogy támaszkodni, nemcsak párbeszédet akarunk velük folytatni, hanem szeretnénk velük együttműködni is. A Fidesz, ez egy másik dolog, úgyhogy külön is kezelném, mert mi azt az óhajunkat fejeztük ki, mint párt, hogy nem szeretnénk a Kommunista Ifjúsági Szövetség mellett még egy országos politikai ifjúsági szervezetet, mert az megosztja az ifjúságot, de ezen túl mindenféle szervezkedést el tudunk képzelni az ifjúság soraiban. Hogy aztán a Fidesz sorsa hogyan alakul, az nem a párttól függ, hanem kormányzati és a bírósági intézményektől.

Tehát Grósz úr úgy nyilatkozott, hogy az MSZMP Alkotmánybíróságot von be és az Alkotmánybíróság fog foglalkozni azoknak a csoportoknak, egyéneknek a kérdéseivel, akik problematikusan lépnek fel. Na most ugyanakkor Mister Grósz azt is hangsúlyozta, hogy adminisztratív intézkedések is szükségessé válhatnak ezekkel a csoportokkal szemben. A kérdés tehát az, hogy az Alkotmánybíróság biztosít-e védelmet ezeknek a csoportoknak, például Nagy Jenőnek vagy Demszky Gábornak ilyen esetben?

Itt most egy kicsit előre kell néznünk, ugyanis a mi törvényeink között nincsen olyan, amely a gyülekezési szabadság gyakorlását, illetve az egyesülési szabadság gyakorlását körülírná és biztosítaná. Ilyen a nyugat-európai országokban van, és mi figyelembe is vesszük most a törvénykezésünk során. Bízom abban, hogy ez év végén a parlament elfogad ilyen törvényt bizonyos társadalmi vita után. Ebben az esetben törvényesnek lehet tekinteni minden olyan működést, amely általam említett három-négy alapvető követelménynek eleget tesz, és akkor, hogyha megsértik ezeket a törvényeket, mondjuk a hatóságok, és akkor feltétlenül a bíróság igazságot tesz, mondjuk az illető javára.