Király Béla, 1. 10. 1988, Budapest, Hungary

TranscriptPlease note that this transcript is based on audio tracks and doesn't have to match exactly the video

A szovjet fegyveres erők a magyar belpolitikába való közvetlen beavatkozásának legdrámaibb eseménye Kovács Béla letartóztatása volt. Kovács Béla a Kisgazdapártnak, a parlament domináns pártjának szókimondó vezetője nagyon komolyan vette a demokráciát, ami főbenjáró bűnnek számított. A szovjetek próbáltak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy a parlament függessze fel Kovács mentelmi jogát, és álljon magyar bíróság elé, de a parlament akkor, 1947-ben még nem volt hajlandó erre. Látva a magyar hatóságok ilyen szintű önállóságát, a szovjetek közbeléptek, és ezt az embert a parlament lépcsőjén szovjet-egyenruhás titkosrendőrök tartóztatták le, amikor épp kilépett a parlamentből. Kevésbé számottevő eseményt nem is kell említenem. Az, hogy a legnagyobb demokratikus párt vezetőjét letartóztathatják a szovjet hatóságok, az példázza a szovjet beavatkozás mértékét Magyarországon.

1948 után a szovjet nagykövetség olyan hatalmas intézmény lett, ami nem diplomáciai értelemben vett nagykövetség volt, hanem egy műveleti központ, ami aztán a szovjet parancsokat becsatornázta a különböző magyar intézményekbe, beleértve a titkosrendőrséget is.

Hogyan szovjetizálták a közép-európai hadseregeket?

Nos, a seregek története nagyon furcsa és érdekes. 1948 után a hadseregeket mindenhol hagyták elpusztulni a szovjet hadsereg jelenléte miatt, a szovjet helyőrségeket bőven elegendőnek tartották az úgynevezett idézőjeles nemzetvédelemre. Kelet-Közép-Európa összes hadseregét aztán 1948 őszétől ezen államok valaha látott legnagyobb modern békebeli hadseregeivé kezdték fejleszteni, ez teljesen összefüggött a Tito és a szovjetek közötti konfliktussal, és ettől kezdve ezeknek a fegyveres erőknek a fejlesztése és irányítása hasonló volt ahhoz, ahogy a szovjetek a titkosrendőrséget már korábban is irányították. A Védelmi Minisztérium minden osztályán volt egy főparancsnok hatalmas személyzettel, mármint egy szovjet főparancsnok hatalmas személyzettel. Volt egy szovjet tanácsadó egy tolmáccsal és egy kis személyzet. A szovjet rendszer a hadosztálytól egészen az ezredig minden szintjén jelen volt, minden parancsnokságnak megvolt a maga szovjet úgynevezett tanácsadója, de ez tényleg egy külön szovjet parancsnoki rendszer volt Magyarországon, amely akár békében, akár háborúban, a magyar parancsnoki struktúra közreműködése nélkül is vezethette a hadsereget, ez egy totalitárius irányítás volt.

Hogyan gyakorolta hatalmát a párt a hadsereg felett?

Párhuzamos a szovjet hatalommal. Először is a fegyveres erők voltak az egyetlen olyan minisztérium, tevékenységi terület, amelynek nem volt titkársága a pártbürokráciában. A pártbürokráciában minden miniszterhez tartozik egy titkár, mezőgazdasági titkár, nehézipari titkár, ezt 1948-tól szovjetizálták, a fegyveres erők teljes titkársága átkerült a minisztériumba, ahol szovjet példára létrehozták az úgynevezett Politikai Főigazgatóságot. A Politikai Főigazgatóság a hadseregen belül egyúttal párttitkárság is volt, így fokozatosan elmosódott a párt és az állam közötti különbség. Ez a Politikai Főigazgatóság, amelynek a vezetője a miniszter első helyettese volt, még a szovjet tanácsosnál is több testületet szüntetett meg egészen a század szintjéig. Emellet a szovjet rendszerrel együtt bevezették a politruk-rendszert. A szovjetizálásig minden parancsnokság politikai tisztje a parancsnok segédje volt, most pedig társparancsnok lett. És minden parancsnok mellett volt egy kommunista politruk, akinek az ellenjegyzése nélkül egyetlen parancs sem volt érvényes. Ennyire erősen irányította a politika és a párt a hadsereget, ráadásul ezeknek a politrukoknak volt egy saját eszközük. Minden ezrednek és zászlóaljnak volt egy kommunista pártsejtje, ez a kommunista pártsejt a politruk parancsnoksága és ellenőrzése alatt működött. Más szóval a szovjet és a kommunista párt ellenőrzése minden szintre kiterjedt. A titkosrendőrségnek, ami egy másik szovjet intézmény volt, szintén megvoltak a saját tisztségei, egészen az ezredek szintjéig. Három szovjet párti és titkosrendőrségi irányítás állt az egész rendszer felett, és ez teljesen egyforma volt az összes kelet-közép-európai hadseregben.

Mint a magyar hadsereg parancsnoka, mesélne nekünk a Jugoszlávia lerohanására vonatkozó tervekről?

Igen, minden kelet-közép-európai hadsereg részt vett volna a támadásban. Voltak azonban olyan országok, amelyeknek nem volt közös határuk Jugoszláviával, ez volt Lengyelország és Csehszlovákia. Nem tudtuk, hogy pontosan hol vetnék be őket Jugoszlávia ellen, de tudtuk, hogy ők is részt fognak venni. Nem szabad elfelejteni, hogy akkoriban Albánia is még hűséges szovjet szövetséges volt. Tehát, egy gombnyomásra az összes csatlós hadsereg átléphette volna a jugoszláv határt, és elfoglalt volna bizonyos területeket. Magyarország esetében a magyar hadsereg átkelt volna a Dunán, a Duna déli partján úgynevezett hídfőállást épített volna, és ezzel a magyar hadsereg küldetése véget is ért. Ezeken a hídfőállásokon hatalmas szovjet csapatok, amelyeket Közép-Magyarországról kellett volna mozgósítani és bevetni, rohantak volna át, így a szovjet hadseregnek jutott volna a megtiszteltetés, hogy elfoglalják Belgrádot, az eretnek fővárost.

Honnan származott ez a terv Jugoszlávia lerohanására?

Készen kaptuk a Szovjetunióból. Hoztak szovjet térképeket, szovjet leveleket, persze amit magyar hadseregnek neveztek akkoriban, az is szovjet mintára készült, az új hadsereg, a legnagyobb békeidős hadsereg, ami Magyarországnak valaha volt, azt is szovjet minta és szovjet könyvek alapján hozták létre, szervezték meg, szerelték fel, irányították, indoktrinálták, és képezték ki. Tehát a szovjetek sokkal jobban tudták, hogy mi, merre, hány méter, mint én. Na most, a szovjet terv szerint ennek a hadseregnek a Duna és a Tisza között kellett volna tömörülnie, és hogy melyik hadosztály hova megy, azt Moszkva mondta meg, a magyar vezérkar tényleg csak tolmácsként szolgált.

Miért állt le ez a terv? Miért állította le Sztálin?

Nos, nézze, itt csak feltételezésekre támaszkodhatunk, de az én egyik jól megalapozott feltételezésem az, és vannak tényezők, amelyek alátámaszthatják ezt az elképzelést, és nagyon erősen hiszek benne, hogy Korea miatt. Amikor 1950 nyarán Észak-Korea megszállta Dél-Koreát, az elképzelés az volt, hogy Mao Ce-tung és a nyugat egy papírtigris, és nem fog ellenállni. Viszont, amikor Amerika és a szövetségesek ellenálltak és ellentámadásba lendültek, Sztálin megérezte ezt, Sztálin ebben a tekintetben, talán az egyetlenben, racionális volt. Nem akart összeütközésbe kerülni a nyugattal. Olyan messzire ment, amennyire csak tudott anélkül, hogy összeütközésbe kerüljön a brit, francia, amerikai csapatokkal. Úgy gondolta, hogy Amerika, a nyugat nem egy papírtigris, ha...

Miért gyűlölte Sztálin valójában Tito Jugoszláviáját?

Azt hiszem, hogy a kérdést egy pszichiáternek kellene feltenni, tudja, mert Tito Sztálin legdoktrinárisabb követője volt, az egyetlen dolog, amit racionálisan feltételezni lehet, hogy a Sztálini egyszemélyes vezetési megalománia, miszerint az ő vezetése nyerte meg a háborút, stb. stb., egyszerűen nem tűrte a legkisebb ellentmondást sem. És mivel Tito mégis eltért ettől, Sztálin komolyan, vallásos meggyőződéssel gyűlölte őt.

Mi a néphadseregek valódi szerepe Közép-Európában?

Most inkább a magyarról beszélnék, mert ez az abszolút egységes minta 56 és 68 óta eltűnt. Mégis vannak hasonlóságok, fő szerepben Magyarországon inkább a munkaerő biztosítása áll, mintsem a honvédelem, hisz aratásban, útépítésben vesznek részt, stb. Nem járok Magyarországra, de barátaim mesélnek erről a jelenségről, a magyar hadsereget már senki nem tekinti hadigépezetnek.

Mi a pártirányítás, a pártakarat lényege, mi tartja őket ott?

Magyarországon óriási pszichológiai hatása van a szovjet jelenlétnek. Nem mutatkoznak, nem szerepelnek szándékosan, de az ember látja őket. És mindenki ismeri a hatalmas dunántúli szovjet helyőrségeket Magyarországon, Lengyelországban, Csehszlovákiában, és tudják, hogy milyen messzire el tudnak menni. És ha tesznek egy lépést hátra, akkor a szovjet hadsereg ott van és beavatkozik. Nincs még egy olyan intézmény, ami hasonlóan hatna a magyarokra, mint a szovjet hadsereg, ami úgymond megtanította őket viselkedni.

Mennyire volt népszerű és széles körű az 56-os felkelés támogatása?

Mennyire népszerű volt mi?

És, és mennyire és milyen széles körben volt népszerű az 1956-os felkelés támogatása?

Mennyire volt népszerű a magyar felkelés kinek a körében...

Az emberek.

Az emberek körében. Nos, először is, ez nem felkelés volt, hanem forradalom, méghozzá a legszorosabb értelemben vett forradalom, akár elméletben, akár nem. 1848 óta, amikor Magyarország két hatalmas reakciós erő, a Habsburgok és a Romanovok ellen harcolt, soha nem volt olyan nemzeti egység, mint 1956-ban. A forradalom többpárti és parlamentáris rendszerének, a pluralista társadalomnak, a tágabb értelemben vett szabadságnak az eszméje olyan vonzerővel bírt, hogy az 1848-as forradalom óta nem volt olyan egybecsengő vélemény és olyan nemzeti egység, mint 1956-ban.

Mennyire reagáltak a szovjetek drasztikusan a felkelésre?

Nem tudható, nézze, ami a szovjet agresszió drasztikusságát illeti, számszerűen nagyon nehéz lenne megmondani, de a legjobb becslések szerint a Szovjetunióval vívott csatában elesettek száma eléri az 1500 főt. A kivégzettek száma 1000 és 2000 között van. Ez több, mint az összes magyarországi terrorrezsim áldozatai összesen az 1848-as forradalom leverése óta, még a Habsburgok sem végeztek ki annyi embert, mint Kádár. És a halál mellett, ami persze a legszörnyűbb dolog, az a 200 ezer ember, aki elhagyta az országot, az olyan kivéreztetés a magyar nemzet számára, hogy a túlélés érdekében össze kell szednie magát, ez félelmetes.

Sikeresnek nevezte a magyar forradalmat, mit értett ez alatt?

Még azt is mondtam, hogy a magyar forradalom győzött. Miért mondom ezt? Mert a forradalom egy belpolitikai ügy, amelyben a régi rendszert eltörlik, és sikeresen létrehozzák az újat. Nos, Magyarországon mindkét dolog megtörtént, a régi rendszert eltörölték, a kommunista párt feloszlatta saját magát, elismerve a régi totalitárius rendszer abszolút vereségét.  Helyére többpártrendszer lépett, és 1956 novemberében nem volt olyan erő sem jobboldalon, sem baloldalon, sem középen, sem sehol, amelyik meg merte volna kérdőjelezni az új rendszer hatalmát. A magyar forradalom, mint belügy, és a forradalom belügy volt, teljes győzelem volt. Az, hogy a szovjet erők letartóztatták a kormányt és elnyomták a forradalmat, mármint a kormányt, nem változtat azon a történelmi tényen, hogy a forradalom, mint belügy győzött.

A szovjet megszállással szembeni ellenállásban gátolta-e a magyar hadsereget a Nagy Imre vezette politikai vezetés?

Nos, látja, Nagy Imre mindent megtett, hogy elkerülje a vérontást. Részben a józan ész embere volt, a szovjetekkel szemben nem győzhetünk egy kiélezett csatában. Másrészt hazafi volt, nagyon félt a magyar nép kivéreztetésétől, ezért, még azután is, hogy kristálytiszta volt, hogy már nem csak szovjet megmozdulások, hanem egy új szovjet megszállás zajlik Magyarországon, megtiltotta, hogy bejelentsem, hogy hadban állunk, és ezzel a katonákat és a szabadságharcosokat felmentsem a korábbi korlátozások alól.  Csak akkor mondta el ezt a szelíd nyilatkozatot, amikor egy világ dőlt össze, amikor a parlamentet már szovjet csapatok vették körül, csak akkor ment a rádióba, és kijelentette, hogy a Szovjetunió betört Magyarországra, vagyis háború van.  De ezt ő minden lehetséges eszközzel meg akarta akadályozni.

Milyen remények haltak meg a kelet-európai emberek számára '56-ban?

Az utolsó sugarai annak a reménynek, miszerint a kommunizmus, különösen a szovjet típusú rendszer képes megoldani bármilyen emberi problémát, ez az, ami meghalt Magyarországon 1956-ban.

Miért volt ilyen brutális Kádár megtorlása?

Nos, tudja, ehhez egy szovjet székbe kellene ülni, mert én határozottan úgy gondolom, hogy ez nem Kádár akarata volt. Kádár akkoriban báb volt. Az ő bűne az, hogy nevét adta ehhez a rémuralomhoz, ez egy szovjet rémuralom volt, egy szovjet mentalitás. Szovjet mentalitás, amelybe beleillenek a nagy tisztogatások, 20 millió ember kollektivizálása, megsemmisítése stb., a tatárok deportálása és Sztálin legközelebbi bizalmasainak megölése, ez a szovjet mentalitás és a szovjet módszer folytatása volt, aminek semmi köze Magyarországhoz.

Miért akarták a szovjetek, hogy ilyen brutális legyen?

Úgy vélem, hogy teljesen biztosak akartak lenni, hogy a Kádár-rezsimet nem fogják megkérdőjelezni. Más szóval, azzal a terrorral, hogy Magyarországon teljesen beteggé tegyék a légkört Kádár körül, hogy senkinek ne jusson eszébe megkérdőjelezni a rezsimet.

Mennyire stabil Kádár és a magyar nép kompromisszuma?

Nos, tudják, eredetileg a magyar emberek nagy többsége elfogadta a magasabb életszínvonalat azzal, hogy ellenállás nélkül belement egy enyhébb totálitárius rendszer folytatásába, de most, amikor az életszínvonal rohamosan csökken, ez a nagyon ingatag kompromisszum lassan lefelé tart a lejtőn, és egyre nagyobb az a csoport, amely soha nem fogadta ezt el, a demokratikus ellenzék, a hazafias ellenzék, vagyis az ellenzékiek számszerűen most már egyre népesebbek.