Ferenc Tóth, 30. 11. 1999, Budapest, Hungary

Questions to the narrator

Metadata

Location Budapest, Hungary
Date 30. 11. 1999
Length 09:00

Watch and Listen

Full video (mp4, 9 min)
Preview video (mp4, 1 min)
Audio track (mp3, 8 min) Show player
×
0:00
0:00

TranscriptPlease note that this transcript is based on audio tracks and doesn't have to match exactly the video

Miért alakították meg ezt a Gazdasági Rendészetet?

Hát, mint azt hiszem, ön is tapasztalta Magyarországon, a gazdasági rendszerünk az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül. Azt megelőzően csak az állami vállalatok, szövetkezeti vállalatok és kis részben magánkereskedelem és magánkisipar volt, az utóbbi években pediglen jelentős mennyiségű és számú kisvállalkozás, magánkereskedelmi egységek és kiskereskedők jö…, létszáma igen széles skálán mutatkozott be, többféle szakmában. És ez a vállalkozóknak a nagy számába bekeveredett…, bekerültek olyan személyek is, akik gyakorlatilag a nagyobb haszonszerzés érdekében különböző spekulációkba kezdtek. Ehhez hozzájárult még az, hogy hiánygazdálkodás van nálunk és a kielégítetlen kereslet. És feladatául határozták meg, hogy a termelés, a fogyasztás és a felhasználás területén a korrupciós, az üzérkedő, árdrágító és a fogyasztói érdekeket sértő tevékenységeket derítse fel.

A munkájuk eredményeképpen hány embert ítélnek el ilyen bűnözések miatt?

A három év alatt, mert három év óta működik a Gazdasági Rendészet, azóta négyszázhatvanöt személy ellen folytattunk büntetőeljárást.

Nyugat-európai városokkal, országokkal összehasonlítva több gazdasági bűncselekményt követnek el itt, vagy kevesebbet?

Erre konkrét választ nem tudok adni, mert nem ismerem a nyugati-európai országok, vagy fővárosokban elkövetett bűncselekmények számát. Azt tudjuk, hogy nálunk jelentős a gazdasági…, jelentős gazdasági bűncselekmények fordulnak elő. Hát, ennek egy részét tudjuk csak felderíteni, nagyobb része ismeretlen, nem is tudjuk számszerűleg sem meghatározni, ebben nagy a látencia.

Hogyan kapják az információkat?

Az információk általában bejelentések, feljelentések és a saját rendőri tapasztalataink alapján kerülnek birtokunkba, ezeket dolgozzuk fel.

Mi a legjellemzőbb, leggyakrabban előforduló bűncselekmény típus, amit vizsgálnak?

Mivel, mint említettem, a feladatunk, az behatárolt a bűncselekmények vonatkozásában, ugye a korrupciós, az árdrágító, az üzérkedő és a fogyasztói megkárosító cselekményekben járunk el, így nálunk ezek a jellemző bűncselekményfajták, mert más bűncselekmények felderítésével, illetve vizsgálatával nem is foglalkozunk.

A magánszektorban és az állami szektorban a korrupciók száma hogyan hasonlítható össze? Tehát nagyobb-e a korrupció az államiban, mint a magánszektorban? És hogy az állami szektorban is van-e kivizsgálás a korrupció ellen? Tehát van-e olyan szerv, amelyik ezzel foglalkozik?

Ugye mivel hiánykereskedelemről már szóltam, hiányellátásról szóltam, hiánygazdálkodásról, gyakorlatilag így rá van kényszerülve, hogyha kurrens árut akar beszerezni, hogy csak úgy kapja meg, hogy csúszópénzt ad érte és ehhez partner sajnos az állami vállalatnak az embere. Máskülönben az állami vállalatoknál külön más nem vizsgálja, mi vizsgáljuk, vagy úgy, hogy az állami vállalattól érünk el a maszekhoz, a magánkereskedőhöz, vagy a magánkisiparoshoz, vagy fordítva.

Az elmúlt három évben volt-e valaki, olyan magas rangú párttag, vagy család tagjai, akiket ez a rendészség kivizsgált?

Hát, voltak párttag…, párttagok. Gyakorlatilag volt egy egész vállalatvezetés, aki ellen eljártunk, ez az Épület-, Felvonó- és Gépjavító Vállalatnak az egész vezetősége, ugyanis különböző visszaéléseket követtek el, vesztegettek, üzérkedtek, árdrágítottak és ezért ellenük lefolytattuk a büntetőeljárást.

Gondolja-e, hogy az a tény, hogy Magyarországon harminc-negyven évig a magánszektort teljesen visszaszorították, ennek következménye lehet-e, hogy ma a magánszektorban tevékenykedők nem tudják, vagy nem akarják elismerni a szabályokat?

Ezt így nem merném mondani. Tulajdonképpen a magánkereskedők között is és a kisiparosok között is vannak olyan emberek, akik betartják a szabályokat. Itt általában azokkal van nekünk problémánk, akit ü…, akik ügyeskedni szeretnek és munka nélkül szeretnének, vagy nagyobb jövedelemhez hozzájutni, vagy éppen munkával arányban nem álló jövedelemhez hozzájutni.

Mivel elég nehéz a magánszektorba jutni, tehát elég sok akadály van azok előtt, akik a magánszektorba akarnak jutni, az, hogyha maguk ezeket a szabályokat túlságosan szigorúan akarják betartatni, nem eredményezi-e azt, hogy ezáltal eltántorítják az embereket, hogy a magánszektorba menjenek?

Hát, ezt nem mondhatnám. Mi nem azért vagyunk, hogy embereket ezekből a szakmákból elijesszünk, hanem inkább az, hogy segítsük, hogy ezek normális körülmények között működjenek, a szabályok betartásával. És gyakorlatilag mi nem is szakmák, vagy magánszemélyek, vagy állami személyek ellen fordítjuk a mi fegyvereinket, azaz nem azok ellen járunk el, hanem azok ellen csak, akik bűncselekményt követnek el.

Tehát a magánszektornak maga a munkája folytán mindennap látja az árnyoldal…, árnyoldalait. Gondolja, hogy a magánszektor bevezetése egy szocialista országban, mint Magyarország, hiba volt?

Én nem tartom hibának, ez szükségszerű volt. Javítja a magánszektor belépése az ellátást és pótolja azokat a hézagokat, amit gyakorlatilag nagyban az állami vállalat nem tudott teljesíteni.

Milyen méreteket ölt a feketepiaci kereskedelem Magyarországon?

Hát, az változó. Mi gyakorlatilag a nagyságát teljes mértékben nem ismerjük. Van, ezt igyekszünk feltérképezni és ennek megfelelően igyekez…, igyekszünk a…, igyekezünk a feladatainkat meghatározni.

Miért működik feketepiac Magyarországon?

A hiánygazdálkodásból adódó…, adódik elsősorban.

Ferenc Tóth (?)

Ferenc Tóth

1988 május elején Tóth Ferenc rendőr alezredest, a BRFK alosztályvezetőjét, a budapesti gazdasági rendészet vezetőjét a belügyminiszter megfosztotta rangjától és kizárta a minisztérium állományából.

Tóth Ferenc rendőr alezredes beosztásával összeférhetetlen kapcsolatot tartott fenn gyanúsítottakkal. A belügyminiszter a rendőrtiszt ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy hivatali hatalommal való visszaélést nem követett el, de nagy értékű ajándékokat, szolgáltatásokat fogadott el, részére lakás felújítási és építési munkálatokat végeztek, amelyekért nem fizetett.

1989-ben azonban arról tudósítottak az újságok, hogy vesztegetés miatt három és fél évi szabadságvesztésre ítélték a budapesti gazdasági rendészet elbocsátott vezetőjét, Tóth Ferencet.