Gábor Fodor, 15. 6. 1988, Budapest, Hungary

Metadata

Location Budapest, Hungary
Date 15. 6. 1988
Length 06:52

Watch and Listen

Full video (mp4, 6 min)
Preview video (mp4, 1 min)
Audio track (mp3, 6 min) Show player
×
0:00
0:00

TranscriptPlease note that this transcript is based on audio tracks and doesn't have to match exactly the video

Mit akar elérni a Fidesz?

A Fidesz politikai szervezetté szeretne válni. Mint tudja, Magyarországon létezik egy ifjúsági szervezet a Kommunista Ifjúsági Szövetség, és a magyar fiatalok nagyon nagy része nem tagja a szervezetnek. Kicsi tehát a magyar fiatalok aránya, akik a szervezet tagjai, de mi azt gondoljuk, hogy a nagyobb hányadnak is van politikai meggyőződése, és a Fidesz szeretné megteremteni a lehetőségét annak, hogy az ő véleményük, politikai gondolkodásuk is megjelenhessen. Ez most a Fidesz célja.

Mi az, amit a párt ifjúsági szervezete nem tesz meg, és Önöknek sikerülne?

Hát igen, sok minden van, amit a párt szervezete nem tesz meg. Nagyon nehéz és fontos ügyekben nincs például határozott véleményük. Ilyen a Bős-Nagymaros-i gát ügye, az erdélyiek helyzete, a politikai pluralizmus és a magyarországi pártok kérdése. De sok más rendkívül fontos politikai témában, amelyben ha valamiféle álláspontot meg is fogalmaztak, azt kizárólag a kommunista gondolkodás mentén tették.

Kik vannak az Önök szervezete ellen?

Például a párt és a KISZ, a Kommunista Ifjúsági Szövetség.

És miért ellenzik?

Mert mind a párt, mind a KISZ nagyon fél ettől a szervezettől hiszen ez azt jelenti, hogy sok más szerveződés, politikai szervezet létrejöhet, olyan nagy is mint a Fidesz, és például politikai párttá válhat.

Mi történt néhány Fidesz taggal?

Többeket figyelmeztetett a rendőrség, és néhányuk rendőrségi behívót is kapott. A rendőrök elmondták nekik, hogy ha bármilyen szervezetet működtetnek (szervezkednek?) bűnügyi eljárást fognak kezdeményezni ellenük, igen. És rá pár napra az ügyész is behívta ezeket a Fidesz tagokat, és eljárás indult ellenük, mintha államellenes bűncselekményeket követtek volna el. De a Fideszeseket nem lehetett ezzel megfélemlíteni.

Mi történik, ha a bíróság úgy ítél, a Fidesz nem törvényes szervezet? Mit tesznek abban az esetben?

Ezt megállítottuk, mert Magyarországon sok az illegális szervezet, és nem szeretnénk még egy, sokadik illegális szervezetet létrehozni. Precedenst szeretnénk teremteni. Harcolni fogunk a jogainkért a kommunista párt ellen. Én jogász vagyok, jogot tanultam az egyetemen, és sokan vannak a Fideszben, akik szintén jogi tanulmányokat folytatnak. Tudjuk, hogy a Fidesz törvényes szervezet. Legális.

Mégis, mit gondol, mi történik, ha a bíróság törvénytelennek minősiti?

A szervezkedést abbahagytuk, lehet, hogy mások el akarnak indítani valamiféle mozgalmat, illegális mozgalmat, de a Fidesz törvényes szervezet.

Ha ez egy törvényes szervezet, miért akarja a párt megállítani és törvénytelennek kikiáltani?

Mert veszélyesnek tartja az egypártrendszerre.

Miben áll ez a veszély?

Mert az ilyen és ehhez hasonló szervezetek megtörik az egypártrendszert.

Gondolja-e, hogy mostanában a párt megpróbál demokratikusabb lenni?

Nem, ebben nem hiszek. Lehetnek bizonyos demokratikus törekvései a gazdasági területen, de erről szó sincs a politikában. Nem, nem hiszem. Ezeknek az embereknek, mint például Grósz, aki néhány nap múlva az Egyesült Államokba utazik, itt Magyarországon nem hiszünk. Nem valódi reformer, maradian gondolkodó kommunista. Igen, nagyon félnek az ilyen szervezetektől, mint a Fidesz.

Miért nem próbálnak meg a szervezeten belülről változtatni, csatlakozhatnának például a Hazafias Népfronthoz, amely a párt egyik szervezete?

Nem, mert a Hazafias Népfront nem független, és a párt, a kommunista párt vezeti. Egyforma mindkettő, lehet, hogy a népfront kicsit szabadabb, de egyáltalán nem független.

Mit gondol, mire lenne Magyarországnak szüksége ahhoz, hogy valódi demokráciává váljon? Milyen változásokra?

Nagyon komoly változásokra, a politikai életben például, vagy a gazdaság területén. Sok változtatás szükséges, például valóban betarthatnánk az emberi jogokat, lenne egy jó alkotmányunk, szabadságot élvezhetnénk a gazdaságban stb. Erről szól a Fidesz programja.

És melyek az alapvető követeléseik?

Az emberi jogok betartása, ez a legfontosabb.

És úgy gondolja, hogy a párt nem védi megfelelően az emberi jogokat?

Bocsánat?

Mit gondol, jelenleg a párt nem tartja be az emberi jogokat?

/nem érti jól a kérdést angolul, félreérthető/ Igen, igen, azt hiszem. Nagyon félnek az emberi jogok védelmének kérdésétől.

Gábor Fodor (1962)

Gábor Fodor

Fodor Gábor, jogász, politikus, egykori miniszter 1962. szeptember 27-én született Gyöngyösön. Édesapja, Fodor Árpád előbb bíróként, majd ügyvédként dolgozott, édesanyja, Révfalvi Klára Gyöngyös Város Tanácsán dolgozott, 1980-ban főelőadóként ment nyugdíjba. Testvére, Tamás építőmérnök. Kétszer nősült, második feleségétől, a gyógypedagógus Czeizel Barbarától két gyermeke született.

1981-ben a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban érettségizett, majd 1982-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult, itt szerzett jogi doktorátust 1987-ben. A Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (a későbbi Bibó István Szakkollégium) tagja volt, ahol többek között Orbán Viktor, Simicska Lajos és Kövér László is társa volt. 1988-1989 között a szakkollégium tanára volt. 1989 és 1994 között tanársegéd volt a jogi kar filozófia tanszékén, majd 1996-tól ismét a Bibó István Szakkollégiumban tanított.

A Fidesz alapító tagja, 1988 márciusától októberig a párt egyik szóvivője volt. 1988. októberében megválasztották a párt országos választmányi tagjává, 1989-ben a Fidesz képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon. 1990-ben bekerült az Országgyűlésbe, az Emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottság elnökének választották meg. 1991 és 1993 között tagja volt az Európa Tanács magyar delegációjának.

1993 áprilisában a Fidesz alelnökévé választották, ám november 3-án, a Fidesz konzervatív fordulata után minden párttisztségéről, így képviselői mandátumáról is lemondva, otthagyta a pártot. Ezt követően az 1994-es országgyűlési választásokon már az SZDSZ színeiben indult egyéni választói körzetben, majd 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban az SZDSZ országos listájáról jutott képviselői mandátumhoz.

A Horn-kormányban 1994. július 15-én megkapta a Művelődési és közoktatási miniszteri tárcát. A tisztségéről 1996. január 1-jén mondott le. Nagy vihart kavart írása, melyet középiskolákban terjesztett minisztersége idején a homoszexualitás elfogadását, tisztelését kérve.

2007. januárjában bejelentette, hogy megpályázza az SZDSZ pártelnöki pozícióját, Kóka Jánossal szemben azonban alulmaradt. Az SZDSZ 2007. április 18-án Persányi Miklós helyére Fodor Gábort jelölte Környezetvédelmi és Vízügyi miniszternek, 2008 áprilisában azonban kilépett a kormányból a többi SZDSZ-es miniszterrel együtt.

A 2008. június 7-én a rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen a Szabad Demokraták Szövetsége elnökévé választották. Fodor kereken egy évig volt a liberális párt elnöke, hivatali ideje alatt a párton belül folyamatos küzdelmet folytatott a Kóka János frakcióvezető személye körül csoportosuló pártbeli ellenzékkel. Az SZDSZ súlyos 2009-es EP-választási kudarca után bejelentette távozását pártelnöki tisztéről, majd alig egy hónap múlva lemondott az Országgyűlésben betöltött képviselői helyéről is.

2013. április 27-én Magyar Liberális Párt néven új pártot alapított, a 2014-es és a 2018-as országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett. 2019. augusztus 27-én azonban lemondott pártelnöki tisztéről, új típusú ellenzéki együttműködés kialakításának szükségességével indokolta távozását.

Tervei szerint újra egyetemi oktatóként folytatja pályáját, valamint megalapította a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézetet, amely 2021 júniusában kezdete meg működését.