Zsigmond Járai, 9. 10. 1987, Budapest, Hungary

Questions to the narrator

Metadata

Location Budapest, Hungary
Date 9. 10. 1987
Length 08:26

Watch and Listen

Full video (mp4, 8 min)
Preview video (mp4, 0 min)
Audio track (mp3, 8 min) Show player
×
0:00
0:00

TranscriptPlease note that this transcript is based on audio tracks and doesn't have to match exactly the video

Ki bocsátja ki a kötvényeket?

A magyar kötvényeket az állami vállalatok vagy szövetkezetek és a városok bocsátják ki. Egyes magyar városokban a helyi tanácsának kell a kötvényeket kibocsátania.

Ki veszi meg a kötvényeket?

A kötvényeket vásárlók hetven százaléka magánszemély, harminc százaléka pedig vállalkozás.

Miért vásárolnak az emberek, magyar magánszemélyek kötvényeket?

Mert a kötvények nagyon előnyös megtakarítási formát jelentenek. Kamatuk magasabb, mint az átlagos megtakarítási kamatláb.

És nagyságrendileg mekkora a kötvénypiac a magyar gazdasághoz képest?

A magyar gazdaságban nagyon kicsi a kötvénypiac, így átlagosan Magyarországon a megtakarítások 5%-a a fizetésből származik, és csak 1% van kötvényekben.

És milyen gyorsan nőtt a kötvénypiac mióta újra bevezették?

Nagyon gyorsan, rohamosan növekszik. Ebben az évben a kötvénypiac megduplázódott. A forgalom és a kibocsátás megduplázódott az idén.

Miért volt szükség a kötvénypiac újbóli létrehozására? A szocializmusban hosszú évekig nem volt kötvénypiac. Szóval miért találták szükségesnek, hogy újra létrehozzák?

Igen, mert szeretnénk segíteni a hatékony gazdaság megteremtését, és szükségünk van a Magyarországon lévő tőke megfelelőbb elosztására, és a kötvénypiac segíti az elosztást, a tőke átcsoportosítását, és segíti a magyar gazdaság szerkezeti változását, és ez elengedhetetlen számunkra.

Elmagyarázná, hogy miért…, hogyan segít a kötvénypiac a gazdaság hatékonyabb működtetésében?

Igen. A vállalkozásoknak például, minden magyar vállalkozásnak joga van ma már a pénzpiacra és a kötvénypiacra lépni. Szabadon dönthetnek a kötvénykibocsátásról. Nincs szükségük a pénzügyminiszter vagy a bank engedélyére ahhoz, hogy a tőkepiacra lépjenek. És ha a vállalkozás hatékony, és ha az emberek úgy gondolják, hogy ez a vállalkozás a jövőben is hatékony lesz, akkor a vállalkozás eladhatja a kötvényeit, és az emberek szívesen veszik meg ezeket. Így tehát csak a legjobb vállalkozásnak van lehetősége arra, hogy az államigazgatás és a bankok ellenőrzése nélkül jusson forrásokhoz.

Milyen hatással van a kötvénypiac a kevésbé hatékony vállalkozásokra?

Nem tudnak a kötvénypiacra lépni, mert például a mi bankunk, a Budapest Bank nem szervez kötvénykibocsátást, vagy nem vállalunk kötvénykibocsátást ezeknek a vállalkozásoknak, amelyek nem tudnak a piacra lépni. Vagy az emberek nem veszik meg a legjobb..., a legrosszabb vállalkozások kötvényét.

Miért teremtették újjá a kötvénypiacot? Miért nem hozták létre újra a részvénypiacot?

Megpróbáltunk újra létrehozni egy részvénypiacot is. Ma Magyarországon létezik is egy kis részvénypiac. De korlátozott, csak az intézményi befektetők jogosultak részvényt vásárolni, a magánszemélyek nem. De ebben az évben a kormány úgy döntött, hogy újra létrehoz egy kis magán értékpapírpiacot, ami a kötvény és a részvény között helyezkedik el. Minden vállalkozásnak joga van úgynevezett szavazati jogot nem biztosító részvényeket vagy elsőbbségi részvényeket kibocsátani, és ezeket a részvényeket eladhatják a munkavállalóknak.

Ideológiailag sokaknak, különösen a párton belül, meglehetősen nehéz elfogadni a részvény gondolatát?

Nehéz megmondani, nehéz elfogadni, de nem csak ideológiailag. Szóval, negyven évig nem volt részvénypiacunk, vagy nem volt kötvénypiacunk. És persze minden új dolgot nehéz elfogadni.

Az emberek nehezen értik meg, hogyan működnek a piacok, miután ezek negyven évig nem léteztek?

Azt hiszem, a magyarok egyetértenek a kötvénypiaccal és a részvénypiaccal, és megpróbálják megérteni. Persze az emberek kilencven százaléka vagy kilencvenkilenc százaléka ma nem érti pontosan. De meg fogják tanulni, biztos vagyok benne, ha a piac vonzó és jó az embereknek.

Vannak még olyanok, akik ellenzik ezt az általános piaci mechanizmusok felé mutató tendenciát Magyarországon?

Bocsánat, nem értettem pontosa.

... az ellenzékben, úgy értem, politikai ellenzékben, létezik jelentős politikai ellenérzés a piaci rendszerek, például a kötvénypiac újjáteremtésével szemben.

Igen, ezt nagyon-nagyon nehéz megmondani, mert véleményem szerint nincs nyílt ellenérzés. Ha megkérdezzük a magyarokat, mind egyetértenek a reformmal. De természetesen vita tárgya az, hogy hogyan kell a reformot megvalósítani. Melyik a legjobb módja a reform megvalósításának, és ezért van ellenállás néhány konkrét kérdéssel kapcsolatban, például a kötvénypiaccal kapcsolatban.

És mit mond erről az ellenzék?

Például néhány banknak nem érdeke a magyarországi kötvénypiac létrehozása, mert nincs lehetőségük a piacra lépni, nincsenek fiókjaik, vagy túl kicsik ahhoz, hogy a kötvénypiacra lépjenek. Ebből kifolyólag nem szeretik a kötvénypiacot, és azt mondják, hogy nem, nem kell, jobb a régi rendszer, mert azt ismerjük. Így történik ez néha.

És vannak most olyanok Magyarországon, akik azt mondják, hogy ez a visszatérő kapitalizmus, ez a visszatérő kapitalizmus kezdete, és ez rossz dolog?

Szerintem nem. Szerintem ez nem a kapitalizmus és a szocializmus kérdése. Úgy döntöttünk, hogy szocialista kötvénypiacot vagy szocialista tőkepiacot hozunk létre. És véleményem szerint ez egy technikai dolog. És technikailag szükségünk van a rendszerre, hogy a gazdaságunk hatékonyabb legyen. És ha az emberek megértik, hogy ez nem politikai dolog, hanem csak egy technikai dolog, ez egy pénzügyi..., pénzügyi dolog. Akkor..., akkor szabad a pálya.

Mi a különbség a szocialista kötvény- és részvénypiac és a kapitalista részvény- és kötvénypiac között?

Természetesen technikailag nincs különbség. Nincs különbség, és nincs szükségünk különbségre. Tehát, ahogy mondtam, nincs szocialista kötvénypiac és nincs kapitalista kötvénypiac. Csak egy kötvénypiac van. És mi létrehozzuk a kötvénypiacot.

Miért van itt szükség kötvénypiacra?

Szükségünk van a kötvénypiacra, hogy elősegítse a hatékony gazdaság megteremtését, a tőke jobb elosztását és a magyar gazdaságot. Mert ha a piac, ha a tőkepiac segíti a tőke felosztását, az jobb, mintha az államigazgatás osztaná el a tőkét.

Hatékonyabb?

Sokkal hatékonyabb, igen.

Jobb, mint a tervgazdálkodási rendszer?

Igen, sokkal hatékonyabb mint a tervgazdálkodás.

A múltban volt-e ideológiai ellenállás a részvényekkel, a részvények gondolatával szemben? Meg tudná magyarázni?

Igen, nagyon nehéz megmondani, hogy mi az ideológiai ellentét. Véleményem szerint nekünk..., nekünk nem voltak ideológiai problémáink a részvényekkel. Technikai problémáink vannak a részvénypiaccal. És van egyfajta ellenállás. De senki nem beszél ideológiai okokról, mindenki technikai okokról beszél.

De vannak-e olyanok, akik tényleg ideológiai alapon, a szívük mélyén ellenzik?

Véleményem szerint nem, véleményem szerint nem. Ha a magyarokat kérdezi, mindenki egyetértett a részvénypiaccal és a kötvénypiaccal.

Zsigmond Járai (1951)

Zsigmond Járai

Járai Zsigmond közgazdász, bankár, pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke Biharkeresztesen született 1951. december 29-én. Édesapja, Járai Antal a helyi fa- és építőipari kisszövetkezet alapítója és vezetője, édesanyja ennek a kisszövetkezetnek a könyvelője volt. Egy bátyja van, aki matematikus végzettségű egyetemi tanár. Megnősült, felesége Kiss Mariann, két gyermeket nevelnek, egy lányt és egy fiút.

Általános iskoláját a kisváros intézményében végezte, majd a Debreceni Kereskedelmi Technikumban folytatott tanulmányait, ahol 1970-ben érettségizett. Felvették a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elméleti-gazdaságpolitikai szakára, ahol 1976-ban diplomázott.

Első munkahelye az Állami Fejlesztési Bank volt, elsősorban az állami nagyberuházások pénzügyi kérdéseivel foglalkozott, volt előadó, revizor, végigjárta a ranglétrát. 1977-től két éves kitérőt tett a banki szakmából, a Vízgazdálkodási Intézet hattagú csapatában közgazdász szakértőként hosszú távú gazdaságfejlesztési és vízügyi beruházási tervet dolgoztak ki Mongóliában. Hazatérése után az Állami Fejlesztési Bankban folytatta, az akkor alakuló kötvénypiac, és tőzsde létrehozásában vett részt. 1987-ben, amikor a kétszintű bankrendszer megalakult, az ÁFB kötvénypiaci részlege a Budapest Bankba kerül, Járai előbb az értékpapír-irodán dolgozott, majd vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. Magyarországon ekkor történtek az első részvénykibocsátások, és ekkor jött létre a tőzsde is, aminek első elnökévé választották. 1989-tól 1990-ig a Pénzügyminisztériumban miniszterhelyettesként dolgozott, feladata az akkor alakuló bankrendszer és tőzsde felügyeletének és szabályainak kidolgozása volt.

1990 szeptemberében Londonba került, az egyik legpatinásabb brit tőzsdei céghez, a James Capel and Co-hoz. Az európai pénzpiac szívében elsősorban magyar, lengyel és cseh részvények nemzetközi kibocsátásával és forgalmazásával foglalkozott, majd két évvel később a Budapesten megnyitott irodában ő lett a kelet-európai igazgató. 1995-ban megpályázta és megnyerte a Magyar Hitelbank vezérigazgatói állását, ahol egyik fő feladata a bank privatizációra történő felkészítése volt. A sikeres folyamat eredményeként az ABN Amro Bank vásárolta ki, ahol szintén vezérigazgató lett, majd az elnöki funkciót is ő töltötte be. Ebben az időszakban a Budapesti Értéktőzsde elnöke is volt. 1998-ban az Orbán-kormány pénzügyminisztere lett, a bársonyszéket elfoglalva, megdöbbenve tapasztalta, hogy tevékenységének csak kis részét igényli a szakmai munka, a többit a politika foglalta le.

2001. április 10-től a Magyar Nemzeti Bank elnökének nevezték ki, elnöksége alatt új alapokra került a magyar monetáris politika, csökkent az infláció és hetven év után teljesen konvertibilissé vált a forint. 2007-ben lejárt a hivatala a jegybank élén, de még abban az évben tehetős magyar magánbefektetőkkel, a politikai és a gazdasági elit több, jól ismert szereplőjével együtt a CIG nevű életbiztosító társaságot alapították meg.

2010-ben újra visszatért a Magyar Nemzeti Bankba, ezúttal az MNB felügyelő-bizottság elnökének nevezte ki a kormány. Négy évig volt az fb elnöke, egy év halogatás után azonban nem hosszabbították meg mandátumát. 2019-ben a Mészáros családhoz köthető Opus Global részvénytársaság igazgatósági tagjának választották meg, ez a megbízatása 2021. április végéig tartott. 2019-ben a miniszterelnök a csángó-magyar együttműködés fejlesztésével bízta meg, miniszterelnöki megbízottként látja el feladatát.

2007-ben Magyar Örökség díjat, 2016-ban pedig a Magyar Érdemrend nagykeresztjét kapta meg.